Alapszabály - Országos Shiatsu Egyesület
A Shiatsu Egyesület célja a shiatsu terápia partner- és önkezelő módszereinek népszerűsítése, valamint az érintés jelentőségének, közérzetjavító, egészségmegőrző hatásainak megismertetése minden korosztállyal.
shiatsu, egyesület, suli szamuráj, szamuráj masszázs, érintés, iskolai masszázs, pontnyomás, ujjnyomás
21633
page-template-default,page,page-id-21633,ajax_fade,page_not_loaded,,select-child-theme-ver-1.0.0,select-theme-ver-3.7,wpb-js-composer js-comp-ver-5.0.1,vc_responsive
 

Alapszabály

ORSZÁGOS SHIATSU EGYESÜLET

 

ALAPSZABÁLY

 

Az Országos Shiatsu Egyesület alapszabályát a mellékletben megjelölt alapító tagok a 2014. szeptember 29. napján megtartott megismételt alakuló közgyűlésen az alábbiak szerint állapítják meg.

 

  1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

  1. Az egyesület neve: Országos Shiatsu Egyesület
  2. Az egyesület székhelye: 1029 Budapes Bátori László utca 27.
  3. Az egyesület működési területe: Magyarország
  4. Az alapítás éve: 2014.

 

  1. AZ EGYESÜLET CÉLJA, FELADATAI, TEVÉKENYSÉGE
  1. Az Egyesület célja:

Az Egyesület célja a shiatsu terápia partner- és önkezelő módszereinek népszerűsítése, valamint az érintés jelentőségének, közérzetjavító, egészségmegőrző hatásainak megismertetése minden korosztállyal. Az Egyesület e célokat rendszeres tájékoztatással, a shiatsu kezelés támogatásával és fejlesztésével, alap- és továbbképzések szervezésével, konzultációkkal, az egészségügyi és szociális ellátórendszer, valamint pedagógus szervezetek képviselőivel való együttműködéssel törekszik elérni.

 

  1. E célok elérése érdekében az Egyesület
  1. a) tájékoztató, ismeretterjesztő rendezvényeket, előadásokat, műhelyeket, konferenciákat szervez az érdeklődők számára;
  2. b) alap- és továbbképző tanfolyamokat szervez;
  3. c) feladatának tekinti, hogy minden korosztályt megismertessen a tudatos érintés egészségmegőrző- és fejlesztő hatásaival és jelentőségével;
  4. d) segíti a shiatsu terápia oktatásának és alkalmazásának szervezeti, gyakorlati és infrastrukturális hátterének kialakítását;
  5. e) törekszik arra, hogy tevékenysége nyomán a shiatsu terapeuta és a shiatsuterapeuta-kiképző minősítést államilag is elismerjék;
  6. f) érdekérvényesítő tevékenységet folytat annak érdekében, hogy a shiatsu terápiát mint betegségmegelőző, gyógyító, rehabilitációs eljárást önálló egészségügyi tevékenységként államilag elismerjék;
  7. g) tudományos tevékenysége során elért eredményeivel gazdagítja a shiatsu terápiával összefüggő elméleti és gyakorlati ismeretanyagot;
  8. h) célja a szakmai munka színvonalának biztosítása, a minőségi sztenderdek kidolgozása;
  9. i) hozzájárul a társadalom egészségmegőrzéséhez a shiatsu terápia módszerével végzett preventív, gyógyító és kulturális programok szervezésével;
  10. j) eleget tesz az olyan meghívásoknak, amely lehetőséget ad a tevékenysége során szerzett tapasztalatok megosztására;
  11. k) ismeretterjesztő kiadványokat hoz létre és terjeszt;
  12. l) korrekt együttműködésre törekszik a kompetenciakörök teljes tiszteletben tartásával a különböző egészségügyi területeken dolgozó szakemberekkel (rehabilitáció, várandósgondozás, szülészet-nőgyógyászat, csecsemőgondozás, belgyógyászat, ortopédia, tüdőgyógyászat, mentálhigiéné stb.), család-, illetve, idősgondozó szakemberekkel, egyéb alternatív gyógyászati és pszichológiai terápiák szakembereivel, pedagógusokkal és pedagógus szervezetek szakembereivel;
  13. m) kapcsolatokat épít és ápol hazai és nemzetközi szervezetekkel tapasztalatcsere és továbbképzés céljából.

 

III. AZ EGYESÜLETI TAGSÁG

 

Az Egyesületbe felvételüket kérhetik azok a természetes és jogi személyek, akik az Egyesület célkitűzéseit elfogadják. Az egyesületi tagság formái:

 

1.1. Az Egyesület rendes tagjává választható az a személy, aki a belépési nyilatkozatban az Egyesület alapszabályát elfogadja, és a tagsági jogviszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja. A tagsági jogviszony létesítését megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával lehet kérelmezni. A nyilatkozathoz – amennyiben jogi személy kéri felvételét – mellékelni kell a jogi személy igazolását arról, hogy a tagsági jogok gyakorlása során ki jogosult a szervezet képviselőjeként eljárni.

 

1.2. A rendes tag felvételéről az Elnökség dönt. A belépési nyilatkozatot az Egyesület Elnökségéhez kell benyújtani. A belépési nyilatkozat elfogadásáról az Elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt. Az Elnökségnek az Egyesület közgyűlése irányába a tagok felvételéről rendszeres tájékoztatási kötelezettsége van. A tagsági jogviszony keletkezésének napja az a nap, amelyen a kérelem benyújtását követően a tag az Elnökség döntése alapján a tagsági nyilvántartásba bejegyzésre került, feltéve, hogy a belépési nyilatkozat benyújtásával egyidejűleg a tagsági díjat befizette. Amennyiben a tagsági díj a belépési nyilatkozat elfogadását követően kerül befizetésre, a tagsági jogviszony kezdete a tagsági díj befizetésének napja. A tagsági díj mértékét a Közgyűlés határozza meg.

 

2.1. Az Egyesület rendes tagja

  1. a) részt vehet az Egyesület tevékenységében, rendezvényein, valamint szavazati joga alapján az Egyesület működését érintő minden kérdésről rendelkezhet a Közgyűlés döntéshozatalában;
  2. b) választhat és választható az Egyesület testületeibe amennyiben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.
  3. c) javaslatot tehet az Egyesület közgyűlésének napirendjére, annak kiegészítésére vagy módosítására;
  4. d) kezdeményezheti tiszteletbeli tag felvételét,
  5. e) felszólalhat az egyesület fórumain, a döntéshozók számára javaslatokat, indítványokat tehet, intézkedéseket kezdeményezhet,
  6. f) igénybe veheti az Egyesület eszközeit, szolgáltatásait és a tagságot megillető kedvezményeket.

 

2.2. Az Egyesület rendes tagjának kötelessége

  1. a) megtartani az Alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait;
  2. b) teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőle elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását.
  3. c) a tagdíjat késedelem nélkül befizetni.

 

3.1. Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet – az Elnökség felkérése alapján – az a személy, aki az Egyesület célja szerinti vagy ahhoz kapcsolódó területen folytat tevékenységet, és aki szakmai tevékenységével vagy az Egyesület kapcsolatainak ápolásában jelentős érdemeket szerzett, illetve az Egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével az Egyesület célkitűzéseit támogatja, segíti. A tiszteletbeli tagság a felkérés elfogadásával jön létre.

 

3.2. A tiszteletbeli tagok az Egyesület rendezvényeire meghívhatók. A tiszteletbeli tag tisztségre nem választható, szavazati joga nincs, tagdíjfizetési kötelezettség nem terheli, egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.

 

4.1. Az Egyesület pártoló tagja lehet az a személy aki, illetőleg amely készséget fejez ki az Egyesület tevékenységének rendszeres és folyamatos támogatására. A pártoló tag felvételéről kitöltött belépési nyilatkozata alapján az Elnökség határoz.

 

4.2. A pártoló tagsági jogviszony keletkezésének napja az a nap, amelyen a kérelem benyújtását követően a pártoló tag az Elnökség határozata alapján a tagsági nyilvántartásba bejegyzésre került, és a belépési nyilatkozat benyújtásával egyidejűleg a pártoló tagsági díjat befizette. A pártoló tagsági díj mértékét évente a Közgyűlés határozza meg. A természetes személy pártoló tagok jogait személyesen, a pártoló tag jogi személyek jogaikat bejegyzett képviselőik útján gyakorolják.

 

4.3. A pártoló tag képviselője az Egyesület rendezvényeire meghívható, nincs szavazata, tisztség viselésére nem választható, egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.

 

5.1. A tagsági jogviszony megszűnik

  1. a) a tag kilépésével;
  2. b) tagsági jogviszony Egyesület általi felmondásával;
  3. c) tag kizárásával
  4. d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

 

5.2. A tag tagsági jogviszonyát az Elnöknek címzett írásbeli kilépési nyilatkozat útján szüntetheti meg. A tagsági viszony a kilépési nyilatkozat Egyesület általi átvételének napján szűnik meg. Az Egyesületből való kilépés nem mentesíti a tagot az őt terhelő vagyoni kötelezettségek teljesítése alól.

 

5.3. Ha a tag nem felel meg az alapszabályban foglalt tagsági jogviszony létesítéséhez szükséges feltételeknek, az Egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az Egyesület Közgyűlése dönt.

 

5.4.1. A Közgyűlés határozatával kizárhatja tagjai közül

  1. a) azt a tagot, aki három hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével és az írásbeli felszólítás ellenére sem tesz eleget tagdíjfizetési kötelezettségének;
  2. b) azt, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott;
  3. c) azt, aki az Alapszabály rendelkezéseit súlyosan megsérti, illetve olyan magatartást tanúsít, amellyel az egyesület célját, működését súlyosan veszélyezteti.

 

5.4.2. A kizárási eljárást bármely tag jogosult kezdeményezni az alapjául szolgáló ok tudomásszerzését követő 30 napon belül az Elnökségnél. Az Elnökség a kezdeményezést követő 14 napon belül dönt arról, hogy a kizárási kezdeményezést a Közgyűlés elé terjeszti-e. Az Elnökség köteles a kezdeményezést a Közgyűlés elé terjeszteni, ha a kizárási indítvány az Elnökség valamely tagja ellen irányul.

 

5.4.3. A kizárás tárgyában tartott Közgyűlésről az érintettet tértivevényes levélben vagy az átvételt igazolható más módon kell értesíteni úgy, hogy az érintett az értesítést legalább az ülést megelőző 8 nappal korábban kézhez vegye. A kizárás tárgyában tartott Közgyűlés az érintett távollétében megtartható, ha az érintett értesítése szabályszerű volt, és az érintett előzetesen írásban alapos okkal távolmaradását nem mentette ki, vagy ha írásban kérte az eljárás távollétében történő megtartását. A kizárásról a Közgyűlés egyszerű többséggel dönt. Az érintett a védekezését a kizárás tárgyában tartott Közgyűlésen szóban vagy legkésőbb az ülés időpontjáig írásban terjesztheti elő.

 

5.4.4. A kizárási eljárásban csak azt követően hozható meg a kizárásról szóló határozat, amennyiben a határozattal érintett személynek volt lehetősége védekezésének előterjesztésére és az enyhítő, valamint mentő körülmények ismertetésére.

 

5.4.5. A kizárás tárgyában hozott határozatot az érintettel tértivevényes küldeményben vagy az átvételt igazolható más módon kell közölni.

 

  1. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE

 

Az Egyesület szervei:

 

  1. A Közgyűlés

A Közgyűlés a tagok összessége, az Egyesület legfőbb szerve. A Közgyűlésen a jogi személy tagok képviselőjük útján vesznek részt.

 

  1. A Közgyűlés rendes és rendkívüli lehet. Rendes közgyűlést az Egyesület évente egyszer tart. A tagok legalább egyharmadának az Elnökséghez benyújtott, napirendi javaslatot tartalmazó írásbeli kezdeményezésre rendkívüli közgyűlést kell összehívni.
  2. A Közgyűlést az Egyesület ez ügyben felelős társelnöke vagy annak megbízottja írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés napirendjéről leírást kapnak.

 

  1. A közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a Közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.
  2. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultaknak 50%-a +1 fő jelen van. Ha az egyébként szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, legkésőbb egy hónapon belüli időpontra ugyanazon tárgysorozattal új Közgyűlést kell kitűzni, amely a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A határozatképtelen Közgyűlés az eddig megjelölt feltételek esetén is csak akkor válik határozatképessé, ha erre a tagok figyelmét a meghívóban előre felhívják.

 

  1. A Közgyűlésen az az egyesületi tag elnököl, akit az Egyesület Elnöke ezzel a feladattal megbíz, illetve a megbízott levezető elnök akadályoztatása esetén a Közgyűlés jelenlévő tagjai közül választ új levezető elnököt.

A Közgyűlésen elsősorban olyan indítványok tárgyalhatóak, amelyeket az eredeti meghívóban közöltek a tagokkal az ülés előtt legalább 8 nappal, ugyanakkor további napirendi pontok tárgyalására is sor kerülhet, amennyiben a közgyűlés valamely egyesületi tag által javasolt új napirendi pont tárgyalását az ülés kezdetén megszavazza.

 

  1. A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt. Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a tagok egyharmadának kezdeményezésére. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik.

 

  1. A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek hozzátartozója (Ptk. 8:1. § (1) bek. 2. pont) a határozat alapján – kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy – bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

  1. A Közgyűlés üléseiről minden esetben jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye). A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését az Egyesület ez ügyben felelős társelnöke vagy annak megbízottja látja el.

 

  1. A Közgyűlés döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül írásban- igazolható módon- közli az érintettekkel, valamint az Egyesület székhelyén kifüggeszti. Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az Egyesület székhelyén- az Egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban- bárki betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet.

 

  1. Az Egyesület honlapján, vagy székhelyén kifüggesztés útján nyilvánosságra hozza az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, működési módját, illetve azok mértékét és feltételeit, valamint a működésről készült szakmai-pénzügyi beszámolót.

 

  1. A Közgyűlés hatásköre:
  2. a) a tisztségviselők megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
  3. b) határoz az Elnökség által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben és kialakítja az Egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség köteles képviselni;
  4. c) az alapszabály módosítása, illetőleg az Egyesület egyéb szabályzatainak elfogadása és módosítása;
  5. d) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
  6. e) a következő naptári évre esedékes tagdíjak mértékének meghatározása;
  7. f) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
  8. g) a tagok által előterjesztett indítványok megtárgyalása;
  9. h) az ügyintéző szervek éves beszámolójának elfogadása;
  10. i) az éves költségvetés elfogadása;
  11. j) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
  12. k) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
  13. l) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
  14. m) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
  15. n) a végelszámoló kijelölése.
  16. o) a tisztségviselők visszahívása és lemondásuk elfogadása;
  17. p) az Egyesület megszűnésének, más társadalmi szervezettel való egyesülésének és szétválásának elhatározása
  18. q) az Egyesület jogutód nélküli megszűnésének elhatározása, ha (i) az Egyesület megvalósította célját vagy az Egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy (ii) az Eegyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

 

Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az Egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el, vagy azt nem szerezheti meg. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az Egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

 

  1. Az Elnökség

Az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat a háromtagú Elnökség látja el. Az Elnökség tagjai az elnök és a két társelnök. Az elnökségi ülésre – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg. Az Elnökség az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve.

 

  1. Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek hozzátartozója (Ptk. 8:1. § (1) bek. 2. pont), a határozat alapján – kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy – bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

  1. Valamely közhasznú szervezet megszűntét követő három évig nem lehet az Elnökség vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

  1. Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább félévenként tartja. Az Elnökség üléseit az elnök hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az elnökségi ülés határozatképes, ha azon a teljes Elnökség, azaz az elnök és a két társelnök jelen van. Az Elnökség döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel, határozati formában hozza. Az elnökség üléséről a határozatokat is magában foglaló jegyzőkönyv készül, amit valamennyi elnökségi tag aláír. A jegyzőkönyvek valamennyi tag számára hozzáférhetőek. Az Elnökség ülései nem nyilvánosak.

 

  1. Határozatképtelenség esetén – legkésőbb 18 napon belül – az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azon a teljes Elnökség, azaz az Elnök és a két társelnök jelen van.

 

Az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

 

  1. Az Elnökség feladatkörébe tartozik különösen:
  2. a) az Egyesület napi ügyeinek vitele, az Elnökség hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
  3. b) a beszámolók előkészítése és azoknak a Közgyűlés elé terjesztése;
  4. c) az éves költségvetés elkészítése és annak a Közgyűlés elé terjesztése;
  5. d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Közgyűlés

hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

  1. e) az Egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők

megválasztatásának előkészítése;

  1. f) a Közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
  2. g) az ügyvezető szerv által összehívott Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
  3. h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
  4. i) a tagság nyilvántartása;
  5. j) az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
  6. k) az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
  7. l) az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a törvényben előírt intézkedések megtétele; t
  8. m) a tagok felvételéről való döntés, továbbá a tag halála, kilépése esetén a tagsági jogviszony megszűnésének megállapítása.

 

  1. TISZTSÉGVISELŐK

 

  1. Az Egyesület tisztségviselői: az elnök, két társelnök, főtitkár. A tisztségviselőket a Közgyűlés választja meg. Az elnök megbízatása a megválasztás napjától 3 évre szól. A mandátum lejárta után az elnök újra megválasztható. A társelnökök megbízatása a megválasztás napjától 3 évre szól. A mandátum lejárta után az társelnökök tisztségükre újra megválaszthatóak. A főtitkár megbízatása a megválasztás napjától 3 évre szól. A mandátum lejárta után a főtitkár újra megválasztható. Az Egyesület képviseletére az Elnök, valamint a társelnökök önállóan jogosultak.

 

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

  1. Az Elnök feladatai:
  2. a) a Közgyűlés és az elnökségi ülések levezetése, vagy az ülések levezetésére megbízott levezető elnök kijelölése
  3. b) konferenciák és más rendezvények szervezése,
  4. c) a Közgyűlésről felvett jegyzőkönyv hitelesítésére felkérés,
  5. d) az Egyesület működésének irányítása,
  6. e) utalványozási jog gyakorlása
  7. f) képviseli az Egyesületet.

 

Az Egyesület első Elnöke: Jászberényi Éva

 

  1. A társelnökök feladatai:
  2. a) képviseli az Egyesületet,
  3. b) az elnök konzultánsaként működik,
  4. c) tájékoztatja a tagokat az Egyesület munkájáról, illetve a tájékoztatásról megbízott segítségével gondoskodik,
  5. d) előkészíti a vezető szerv üléseit, biztosítja működését és gondoskodik a határozatok végrehajtásáról,

azok nyilvántartását folyamatosan kezeli, illetve ezen feladatok delegálásáról gondoskodik.

  1. e) utalványozási jog gyakorlása az Egyesület másik tisztségviselőjével közösen.

 

Az Egyesület első társelnökei:           Kalmár Szilvia, Sólyom Brigitta

 

  1. Az elnöki és a társelnöki tisztség megszűnik:
  2. a) a megbízatás idejének lejártával,
  3. b) tag halálával,
  4. c) visszahívással (összeférhetetlenség, méltatlanság, feladatkör ellátását lehetetlenné tevő állapot, stb.)
  5. d) az Elnökségnek címzett lemondással.

 

Ha valamely elnökségi tisztségviselő megbízatása bármely oknál fogva megszűnik, az Elnökségben megüresedett helyet a következő Közgyűlésen választással pótolni kell.

 

  1. A főtitkár feladatai:
  2. a) az Egyesület pénzállományának kezelése,
  3. b) a számlák kezelése és nyilvántartása,
  4. c) a pénztárkönyv vezetése,
  5. d) mindennemű visszaélési lehetőség gyanúja esetén a társelnökök értesítése,
  6. e) a számlák hitelességének ellenőrzése.
  7. f) banki ügyintézés egy elnökségi tisztségviselővel közösen

 

Az Egyesület első főtitkára: Pákh Ildikó Csilla

 

  1. AZ EGYESÜLET VAGYONA

 

  1. Az Egyesület önfenntartó, nem nyereségérdekelt, a civil szervezetekre érvényes jogszabályban meghatározott gazdálkodási-, nyilvántartási szabályok szerint éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységre kell fordítania, vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében végez.

 

  1. Az Egyesület vagyonát képezi:
  2. a) a rendes és a pártoló tag által fizetett tagdíj,
  3. b) az állami költségvetésből (önkormányzati) és más állami forrásból nyújtott támogatás,
  4. c) a jogi- és magánszemélyek felajánlásai, hozzájárulásai, egyéb támogatási összegek,
  5. d) az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó nyereség,
  6. e) különböző pénzalapokból vagy alapítványokból pályázat útján nyert támogatás.

 

  1. A Közgyűlés által évente meghatározott tagdíjat határidőre, a tagsági viszony létrejöttének évfordulójától számított 30 napon belül banki átutalással, vagy személyesen az egyesület pénztárába az Egyesület székhelyén kell megfizetni.

 

  1. Az egyesületi tagot az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg. A tagsági díjakat az Egyesület elsősorban fenntartási-, ügyviteli költségekre, valamint az Egyesületet terhelő járadékok és adók megfizetésére használja fel. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok azonban csak esedékes tagdíjfizetésük mértékéig felelősek.

 

  1. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében támogatókat keres, az elfogadott támogatást a lehető leghatékonyabban és legrövidebb időn belül az elérni kívánt cél támogatására, elősegítésére, az esetleges maradvány összegek hasonló célok támogatására fordítja, rendezvényeket tart, melyek bevételeit a rendezvény céljában meghatározott körben használja fel.

 

  1. Az Egyesület alapításában részt vevő tagok kötelezettséget vállalnak, hogy vagyoni hozzájárulásként legkésőbb jelen alapszabály aláírásától számított 15 napon belül az Egyesület házipénztárába készpénzben személyenként befizetnek 12.000,- Ft összeget.

 

VII. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

 

  1. Az Egyesület megszűnik, ha
  2. a) a Közgyűlés döntése alapján – a Ptk. 3:83. § keretei között – átalakul,
  3. b) a Közgyűlés a feloszlásáról határoz,
  4. c) a bíróság feloszlatja,
  5. d) a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszünteti,
  6. e) az Egyesület fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és az Egyesületet a

nyilvántartásból törli,

  1. f) az Egyesület megvalósította célját vagy az Egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg, vagy
  2. g) az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt, feltéve mindegyik esetben, hogy az Egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság az Egyesületet a nyilvántartásból törli.

 

A b)-g) pontokban foglalt esetekben az egyesület jogutód nélkül szűnik meg. A b) pontban foglalt esetben végelszámolási eljárást, a c)-d) pontban foglalt esetekben pedig kényszer-végelszámolást kell lefolytatni. A Közgyűlés nem dönthet az Egyesület feloszlásáról, ha az Egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy az Egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította.

 

Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az Egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az Egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

 

VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

Az alapszabályban nem szabályozott kérdések tekintetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2012. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadóak, annak keretei között a Közgyűlés bármely kérdésben határozatot hozhat.

 

Ezt az alapszabályt az alapító tagok elolvasták, és mint az akaratukkal mindenben megegyező létesítő okiratot az alulírott helyen és napon elfogadták.

 

Budapest, 2014. év szeptember hó 29. nap

 

Jászberényi Éva

elnök

Országos Shiatsu Egyesület